Szeretjük a hétvégét, mert tovább lehet aludni! Mármint a reggeli után, mert azt minden nap pontosan 7 órakor meg kell kapni, erről én gondoskodom.

Na jó, előtte 6 körül már ébresztem a Papit, mert már nagyon ki kell mennem a kertbe kis és nagydolgokat végezni, de utána mindenki visszafekszik aludni. Nem értem miért, amikor már olyan jókat lehetne már játszani... Olyan 6,30-ig bírom, aztán elkezdem a nyöszörgést, fel-alá járkálást, amíg végül csak sikerül a Papit kiugrasztanom az ágyból, általában valami olyan szavak kíséretében, hogy: "nem igaz, hogy nem bírtok aludni még egy kicsit" meg, hogy: "miért nem lehet csak egy reggel békén hagyni". :)

Persze ilyenkor már a többiek is rohannak hozzá, a kicsik ugrálnak, Főnix dörgölőzik. Ebből 1-2 percen belül mindig káosz van, mert Azúr azt hiszi, hogy ő óriás, hiába magyarázzuk, hogy csak egy törpe. Folyamatosan ordít, és próbál minket elzavarni a Papitól. Mondjuk én néha el is hiszem, hogy képes lenne arra amivel fenyegetőzik, de Főnixet nem nagyon zavarja a viselkedése. Vagy csak ennyire türelmes. Suri topog és bökdösi a Papit, hogy siessen már, de Ő persze nem siet...Eléggé....Szerintem... :)

Ma reggeli után kikaptam! Leszidtak! :(  Állítólag sáros volt a lábam, pedig a Papi megtörölte. Tény, hogy tele volt a konyha tappancsnyomokkal, de nem értem miért pont rám kell fogni. Az is tény, hogy miután bejöttem megittam a kicsik vizét, de tehetek én arról, hogy a szakállamról a fél adag a konyha kövére csöpögött amibe beleléptem? Ugye, hogy nem! Nem vitatkoztam a Papival mert felesleges, nem úgy gondolkodik mint én...Pff... Emberek...

Reggeli után szunya, jó sokáig! :)

Mint mondtam, szeretem a hétvégét, mert ilyenkor mindenki itt van (kivéve aki dolgozik), és talán egy kicsit többet foglalkoznak velem. Csak lenne már jó idő, hogy többet lehessek a kertben. Itt bent olyan uncsiiiii...:(

-Róóózi-